13. túra * Nagykovácsi (Zsíros-hegy) - Hűvösvölgy (Gyermekvasút) 2008.02.24.
Résztvevők: Zita, Kata, Mariann, Ági, Sz. Kis Laci, Marcipán
Túra időpontja: 2008 február 24,
Helyszín: 13. túra, Nagykovácsi (Zsíros-hegy) - Hűvösvölgy (Gyermekvasút)
Megtett távolság: 12,8 km, összes idő: 4:00 óra, ebből állásidő 30 perc.
Pecsétek: 2 pecsételő hely volt
A kellemes télvégi időben budapesti tömegközlekedéssel elérhető szakaszt választottunk. Az indulás flottul is ment. A kékbusz kivitt bennünket Nagykovácsiba, ahol rövid sétával elértük a kék jelzést. Nagykovácsi nem bizonyult szívünkhöz közelkerülő településnek, így szerencsésnek éreztük magunkat, hogy a túra a falu szélétől nem messze, de már az erdőben kezdődött. Pocakunkat (pocakomat) behúzva sikerült elférnünk a lassan összeérő Solymár és Nagykovácsi között, és ügyesen elértük a Muflon itatót. Itt nem inni lehetett, hanem pecsételni. Meg ideiglenes túratársként begyűjteni egy kutyát, aki majdnem Remetéig elkísért bennünket.
Az idő pompás volt, a túra kényelmesen teljesíthető, az ebédelő-megállóból pedig csodálatos panoráma nyílt Budapest remete-hűvösvölgyi széleire.
Mivel jól választottuk meg a túra irányát, ezért csak kisebb nehézségekbe került, amíg leereszkedtünk a Remete völgybe.
Így kéktúrázás közben az ember rájön, hogy a sasbércekhez mérhető természeti élményt csak a szurdokok tudnak neki nyújtani. Hát, a Remete szurdok is nagyon tetszett mindenkinek. Biztosan tetszett a terepmotorosoknak is, akik az ösvényen gyakorlatoztak.
Sajnos nagyon gyorsan elértük Máriaremete utcáit, és onnan már aszfalton vezetett a túra. Egy darabig érdekes volt nézegetni a házakat, de a Náncsi nénihez érve már alább hagyott az érdeklődésünk. A végén a hűvösvölgyi Nagyréten átvágva célegyenesbe fordultunk, elugráltunk a terepbiciklisek elől, és hamarosan megérkeztünk az (Úttörő)Gyermekvasút végállomásához. Gyors pecsételés, és korai hazaérkezés zárta a napot.
Néhány kép:
