Megszűnt a szakadás a folyamatos kék vonalon! (2016/2. pótlótúra)

Időpont: 2016. február 21.
Szakasz: Bányahegyi erdészház (Tardos) - Koldusszállás (11. sz. túra)
Táv: 11,2 km + 1,5+1 km bekötőszakasz
Szint:  +117/-349
Menetidő: 4:00
Tiszta menetidő: 3:30
Résztvevők: Király Kata, Zita, Sz. Kis Ági és Király Laci

Király család pótlótúrája volt ez. Valahogy úgy alakultak a dolgok, hogy Király Lacinak már csak ez a kicsi szakasz okozott folytonossági hiányt a már megtett Kék Túra távot bemutató térkép szép hosszú kék vonalán, Kata pedig nagy szorgalommal dolgozik azon, hogy év végére ő is azok között lehessen, akik tényleg befejezik (és nem csak abbahagyják) a Kék Túrát.
Eredeti tervek szerint Mariann és én (Sz. Kis Ági) a Bányahegyi erdészház - Pusztamarót szakaszt pótoltuk volna ugyanekkor, de ez a pótlás időhiány miatt elmaradt. Ezért Királyék túráján sofőrből túratárssá léptem elő. Még Kislacit is meggyőztem, hogy jöjjön velünk!

Szombaton napsütés, kevés felhő, enyhe szél. Ideális túraidő.
Vasárnap reggelre szemerkélni kezdett az eső, ezért Kislaci visszalépett. De mindezek nem jelentettek problémát abban a pillanatban már, mikor észrevettem, hogy a kocsim műszaki engedélye 3 hónapja lejárt. A többiek nyugodtak voltak, és közfelkiáltással megszavazták, hogy rendőr nem lesz, mehetek.  
Az autópályán folyamatosan arról győzködtem magamat, hogy nem is esik ennyire, csak a többi autó miatt tűnik úgy, mintha szakadna az eső.

11-kor indultunk Tardosról. Az első fél órában elértük a kék jelet, én pedig elveszítettem a fél kesztyűmet. Az eső tényleg nem esett, csak nagyon ritkán szemerkélt egy kicsit. Sár az volt jócskán. De mentünk kimondottan kellemes, nedves de sármentes szakaszokon is. Nagyon jól haladtunk. A fő téma Király Misi, Kata közeljövőre vonatkozó tervei, és Zita mentori és tanfelügyelői feladatai voltak.
Háromra elértük a Koldusszállás előtt hagyott kocsit. Sáros bakancsok és kamáslik le, irány a másik autó. Tarjánban beleszaladtunk egy közúti ellenőrzésbe. De aggodalomra semmi ok, mert Király Laci műszakija még nem járt le. Amit egyébként nem is kértek, mert csak alkohol-ellenőrzés volt.

Utolsó momentumként, még visszamentünk megkeresni a kesztyűmet. Én gyalog, mert nem mertem leemelni a magánutat elzáró sorompót. Királyék kevésbé szabálytisztelők, ezért ők kocsival bejöttek utánam, és meg is találták a kesztyűt. (Királylaci kiegészítése: Mi legalább annyira szabálytisztelők vagyunk, mint Ági, de vannak olyan helyzetek, amikor egy fontos cél érdekében egy kicsit mégiscsak meg lehet sértemi az amúgy értelmetlen szabályokat.)
Kislaci itthon káposztás-rétessel várt.
Kell ennél több?

Királylaci képei a túráról szokás szerint az Indafotón