Szakasz: Zirc vmá. - Jásd. (9. sz. túra első fele)
Időpont: 2011. október 2.
Résztvevők: Király Kata, Király Andris, Király Zita, Király Laci, Sz. Kis Ági és Laci, Marcipán
Táv: 16,9 km. A túrázó idő tisztán 4:35 volt (bruttó 5:39). A 250 m-es emelkedés mellett 450 m-t jöttünk lefelé - nem a magas csúcsok túrája volt ez...
Nagyon szép napsütésben indultunk Zircről, az állomás mellett egy ház kertjében még virágzó lila akácot is találtunk.
Utána viszont már nem volt valami nagy élmény az út, kilométereken keresztül haladtunk az enyhe lejtőn fölfelé Nagyesztergár irányába.
Nagyesztergár után viszont alig néhány száz méter kellett ahhoz az erdőben, hogy kicsit eltévedjünk, és teljesen feleslegesen lemenjünk egy patakvölgybe - aztán meg föl újra.
Bakonynánáig aztán egyetlen emberkéz alkotta dologgal találkoztunk, a veimpusztai meglepően nagy épület romjaival.Később ismét találkoztunk a Gaja patakkal, amelyet már korábbi útjainkról jól ismertünk. Bakonynána azonban a lapos terep ellenére is távolabbinak tűnt, mint a füzet szerinti 10,5 kilométer.
Egy mesterséges tó partján megebédeltünk, és egy expedíciós csapat bement a faluba bélyegezni. A helyi kocsma meglepően kulturált volt, mind a berendezést, mind a személyzetet illetően.Miután továbbindultunk, a csapat néhány tagja rögtön különórát is vett, mert jó egy kilométer elteltével jött rá a túravezető, hogy a hatalmát megtestesítő, jogarként is szolgáló túrabotját az ebédelőhelyen hagyta, amiért vissza kellett menni...
A túrafüzet szerint amúgy már csak öt és fél kilométer volt innen hátra, de valahogy nem akart fogyni a távolság, annak ellenére sem, hogy a Gaja továbbra is nagyon szép környezetet teremtett magának (és egyben szép látványt nekünk).
Végül aztán csak megérkeztünk Jásdra egy kopár fennsík leküzdése után, de általános vélemény volt, hogy ez most nem kerül be a legkedvesebb túrák közé. Később Zita kiderítette, hogy erős Nap-kitörés volt aznap. Talán ez lehetett a baj ...
