14. túra * Hűvösvölgy - Rozália téglagyár : 2009. 03. 14.
Résztvevők: Zita, Kata, Királylaci
Időjárás: jó
Bár az időjárásjelentés esővel is riogatott, végig csodás napsütésben tettük meg az utat. Féltünk a sártól is, de a jól karbantartott sétaútnak köszönhetően ezt is megúsztuk.
Energiát gyűjtöttünk a lángossütőnél, és nekivágtunk az útnak.
Alig két óra múlva, kicsit meglihegősödve értünk fel a Háromashatár-hegyre, de a látvány - ahogyan azt már az efféle túra-blogokban írni szokás - mindenért kárpótolt.
Némi izgalmat vitt az egyébként békés erdei sétának minősülő túrába, hogy szorgos kezek gondosan lekapirgálták a kék jelzést a fák törzséről, így olykor elbizonytalanodtunk, de aztán megtaláltuk a kulcsot: a kaparás mentén haladtunk tovább.
A tavasz közelségét főként a kellemes napsütés jelezte, a természet még inkább téli képet mutatott, de azért a barkás mogyoróág és a hóvirág már biztató jel volt arra, hogy a tél az idén sem marad júniusig ...
A város-környékiség nem csak a jó állapotú útban, a kutyasétáltatók és kocogók nagy számában és a fák között egészen a túraútig kúszó város látványában nyilvánult meg, hanem a szemét megdöbbentő mennyiségében is. Aki nem láttá, el sem hiszi, micsoda nagy tömegben, már-már ipari méretben fedi el a - főként műanyag és műszaki eredetű - szemét a budai erdőket.
A leglátványosabb a szelektív hulladékgyűjtés paródiájának is tekinthető kupac volt: kizárólag kék színű PET palackok halmaza az erdő közepén.