Köd előttem, köd utánam

Szakasz: Bélapátfalva - Szarvaskő (22. sz túra)
Időpont: 2013. december 29..

Résztvevők: Király Laci, Zita, Mariann, Sz. Kis Ágota, Laci,Sz. Kis Zoli
Táv:11,6 km
Szintkülönbség:+360/-? m
Átlagsebesség:4,6 km/h
Tiszta menetidő: 2:44

Túra teljes időtartama:  3:22

A túra azzal kezdődött, hogy Királyék (Zita és Laci) visszafordultak.

2013 nem bővelkedett megtett szakaszokban, nagyon menni szerettünk volna, de már előző este látszott, kitartó barátunk a köd (ld. előző bejegyzést) ismét velünk tart.

A csapat három helyről indult. Királyék Kecskemétről, Mariann Mátraalmásról, Szkisék pedig Budapestről. Mindenki ködben, sötétben.

Azt láttuk, hogy Budapesten és környékén rossz a helyzet. Tejfehér köd mindenütt. Ennél csak Kecskeméten volt még rosszabb: Királyék eredeti terve szerint, alsóbbrendű utakon akartak egyenesen Szarvaskőre menni. Látva a helyzetet egy km után visszafordultak, és az M5-M3 autópálya variációt választották. A köd csak akkor szűnt meg, mikor a magasabban fekvő területekre értünk.

Mindenki időben Szarvaskőre ért, latolgattuk, hogy a busz vajon mennyit fog késni. A fiúk úgy ítélték meg, hogy sokat. Forró teát kértek a kocsmában, amit aztán félbe is hagytak, mert a busz pontosan megérkezett. Az első ülésekre telepedtünk le, a sofőrnek beszélgetős kedve volt. Megtudtuk, hogy ő is sokat jár túrázni és ez a szakasz egy nagyon jó táv.

Bélapátfalván pecsételtünk. Az Apátság mellett megbeszéltük, hogy most azt a szakaszt tesszük meg, amit a márciusi havas-vizes állapotok miatt feladtunk.

A túra közben megbeszéltük a karácsonyi családi eseményeket, ahol kiemelt figyelmet kapott Oszi karácsonyi ajándéka, egy hétvége Sümegprágán Kalla Kálmánnál (részletesebben a Túra nemzeti ünnepen bejegyzésben).

A Telekessy vendégháznál a pecsétet szinte teljesen körbenőtte a fa. A túra legmagasabb pontján Kislaci szokásos pólócseréje téli túrán (ld. Ez az év is jól kezdődik bejegyzést, 2009. január 3.) lefotózva.

A Gilitka kápolnánál találkoztunk azzal a fiatal csapattal, aki Szarvaskőről indultak reggel.

Az időjárás kimondottan enyhe volt, sütött a nap, köd sehol, az emelkedős szakaszokon a kabátok is lekerültek. 

 

 

Az út végére maradt a legszebb szakasz. Szarvaskő előtt a falura nyílt teljesen elképesztő kilátás. A nap még sütött, de az alacsonyabb árnyékos részeken levegő kicsit párás volt, sejtelmesen kanyargott a közút a hegyek között. Király Lacit dicséri, hogy a fotók teljes egészében visszaadják az élményt.

A visszaút, leereszkedve a Bükk magasabb részéről, szintén ködössé vált, de szerencsére korántsem volt olyan veszélyes, mint a reggel.

További képek a szokott helyen.