2011. február 26., szombat

Álom túra

Szakasz: Szentbékkálla - Nagyvázsony (6. sz. túra második fele)
Időpont: 2011. február 26.
Résztvevők: Erika, Gazsi, Sz. Kis Ági és Laci
Táv: 21,7 km. A túrázó idő tisztán 6:30 volt, plusz három hosszabb megálló, összesen 1:20 terjedelemben. Így összesen 7:50-et töltöttünk túrázással, és eközben összesen 530 méternyi emelkedéssel küzdöttünk meg.

Amit a Kéktúra égi gondnoka bajból ránk mért a cserháti dagonyákkal, azt most mind visszaadta. Különböző szervezési okokból az volt a terv, hogy pénteken későn leérünk Nagyvázsonyba, ott megalszunk, és a hajnali fél 6-kor induló busszal elmegyünk Szentbékkállára. E terv gyönge pontja az volt, hogy a hajnali busz a kb. 25 km-es távolságot 1 óra 40 perc alatt teszi meg.

Azonban Menyhért, a Vázsonyvölgy panzió főnöke (a panzió egyébként rendben van, ajánljuk) felajánlotta, hogy méltányos költségtérítésért elvisz bennünket autóval. Így egy órával többet lehetett aludni, és mégis el tudtunk indulni Szentbékkálláról negyed 8 körül.
Felkapaszkodtunk a Szentbékkállát övező dombokra a szőlők között, és némi szuszogás után elértük az Eötvös kilátót. Az idő kissé párás volt, a tájból csak keveset láttunk. Mindenesetre itt alaposan megreggeliztünk.


Az egyik rövid pihenő közben Gazsi leült, és a népi bölcsességre, miszerint R-betűs hónapban nem ülünk a földre, úgy döntött, hogy inkább lefekszik.









A kilátótol szépen leereszkedtünk Balatonhenyére, és éppen ideje volt egy újabb hosszabb pihenésnek.
Balatonhenye
Pecsételtünk, ittunk boros teát, forró csokit, kicsit melegedtünk, és indultunk tovább.
Innen kezdve pazar időnk volt.

Szikrázott a nap, de az ösvény nem olvadt föl, sárnak nyoma sem volt, és a ligetes-erdős fennsíkon kényelmesen bandukoltunk hosszú kilométereken át. Közben megálltunk ebédelni és pecsételni a Csicsói erdészháznál.


Ez a túra a kolostorok túrája (amint az Király Laci 2009. áprilisi, soha be nem fejezett bejegyzéséből is kiderül), a pálosok és mások sűrűn építettek ide maguknak kolostorokat.

Ami Királyéknak unalmas szekérút volt, most nekünk festői, befagyott patakokkal szegélyezett, hóvirággal ékített, napsütéses, kolostoros, Gazsi-vízbe-szakadásos könnyű erdei séta volt.
Hóvirág
Kolostorrom
Befagyott
Talán nem meglepő módon senki túrázóval nem találkoztunk, kivéve azt a négy vaddisznót, akik előttünk csörtettek át az ösvényen.

Pecsételő
Ez a túra is több helyen áthelyezett nyomvonallal bír. A GPS-szel a kezünkben is elbizonytalanodtunk néha.
Fáradtan, de nem elcsigázottan értünk vissza az autókhoz, a panzió elé. Még elköszöntünk Menyhérttől, és 5 óra után nem sokkal már haza is értünk Pestre.
Tökéletes kirándulás, remek túra volt!









Kinizsi vár, Nagyvázsony

2011. február 7., hétfő

Tavaszi túra télen

Szakasz: Becske - Cserhátsurány (19. sz. túra eleje)
Időpont: 2011. február 6.
Résztvevők: Erika, Gazsi, Ági (Áron barátnője), Sz. Kis Ági és Laci, Pálfi Ildi és Józsi, Király Zita, Kata és Laci + 2 kutya (Marcipán, Shellyke)
Táv: 18,9 km. A túrázással (sárdagasztással) töltött idő tisztán 5 óra volt, eközben összesen 570 méternyi emelkedéssel küzdöttünk meg.


A 2010-es alulteljesített év után sokaknak lábában volt a mehetnék. A két ünnep között a szokásos téli túra is elmaradt, de február első hétvégéjére beterveztünk egy igazi havas kirándulást.


Két nappal a túra előtt azonban kitört a tavasz, és igazi márciusi időjárás fogadta a Cserhátba érkező csapatot. A hagyományőrzés okán azért az autókkal kicsit eltévedtünk, utolsó pillanatban átszerveztük az indulás helyét, stb., így csak délelőtt 10:10-re sikerült elkészíteni a túra-leltár képet, ami után már tényleg nem volt akadálya az útrakelésnek.

Az elején még nem dőlt el, hogy saras lesz-e a túra, vagy nagyon saras. A Szanda várhoz felvezető kaptatóról lefolyt a víz, így csak kicsit csúszkáltunk. A várromhoz vezető meredek ösvényen a csurgalékvíz még meg volt fagyva, azon egész jól lehetett haladni.






Nagy szuszogással felértünk a várromhoz, ahol kis pihenőt tartottunk, de nem volt nagyon alaklmas a hely a pihenésre, mert igen csípős szél fújt odafenn.
Leereszkedtünk (a meredeken sorakozó köveken)az erdőbe, és ott ettük meg az első szendvicseket. Hamarosan elértük Szandaváralját, ahol pecsételtünk, és jót beszélgettünk a pecsétőrrel. A falu után egy erdő sarkán komoly válság bontakozott ki. Egyik irányba kopott kék jelzés, és a GPS vitt volna, a másik irányba frissen festett kék jelek mutattak.


Király Laci elméletileg levezette, hogy mint a mezei, GPS nélküli turisták, nekünk is a festett jeleket kell követnünk, ha korrektül akarunk eljárni. Sz. Kis Laci kasszandrai jóslatokkal hozakodott elő az erdőben éjszakázó, árva gyerekeket maga után hagyó felelőtlen tu
ristákról, akik letérnek a GPS mutatta járt (kék) útról.





Végülis a többség a jelek mellett döntött, és így kopár földtáblákon, szántáson csúszkálva elindultunk Terény felé. Mint utólag kiderült, helyesen döntött a csapat, az aktuálisan érvényes kék jelzésen haladtunk végig. Terényen sietősen átvágtunk, és folytattuk a túrát a faluból kivezető aszfalt úton. Nagy sokára elértük a régi kék jelzést, ami itt újra érvényessé vált, és továbbra is a sárral küzdve 5 óra körül befutottunk Cserhátsurányba.
Az otthoni elszámolásnál kiderült, a régi jelzésen haladva 1,5 km-t meg lehetett volna spórolni, de az nem lett volna sportszerű. Csak könnyebb.
Az alábbi ábrán a túra nyomvonala, mellette kékkel a régi jelzés.



Megjegyzés: Nem egyszerűen csak arról van szó, hogy aki a Kék Túrát járja, az a kék jelzés mentén haladjon. hanem arról, hogy valami oka csak lehet annak, hogy a korábbi útvonalat áthelyezték. Lehet, hogy valamilyen oknál fogva járhatatlan a régi út, és akkor fordulhattunk volna vissza 2-3 kilométer után. (királylgy)

Aki még több képet szeretne látni a túráról, az megtalálja az indafotón.

2011. február 5., szombat

Új információk az oldalsávban!

Kedves Tekergők!

Az oldalsávba beillesztettem egy (a heyjoe.hu oldalnak köszönhető) statisztikát, amely folyamatosan összesíti majd az eddig megtett kilométereinket, illetve számolja a napokat, amelyeket a Nagy Kék meghódításával töltöttünk. A számítás alapja ez a blog, vagyis azok a szakaszok szerepelnek rajta, amelyről itt tudósítást olvashattok, függetlenül attól, hogy a csapat mely tagjai tették már meg. Így pl. benne van a Nagyvázsony-Szentbékkála szakasz, amelyet csak a Király család tagjai jártak végig, és a Mogyorósbánya-Dorog szakasz is, amelyen viszont az Sz.Kisek, Mariann, Pálfi Ildi,Farkas Erikáék voltak, de Királyék nem.
A statisztika magáért beszél, az alatta található térkép pedig hagyományos Google-map (szint heyjoe termék, köszönet érte), vagyis bal egérgomb legyomásával mozgatható, görgetővel nagyítható-kicsinyíthető.
Mindekttő az aktuális értéket mutatja (amint rögzítem az adatokat), tehát reményeim szerint holnap már másmilyen lesz, mint ma!
Azért ide is beszúrom a térképet, tanulmányozzátok! (Aki pedig a saját teljesítményét külön is figyelemmel akarja kísérni, az ezen az oldalon megtalálja a térképkészítő programot.)