2011. február 26., szombat

Álom túra

Szakasz: Szentbékkálla - Nagyvázsony (6. sz. túra második fele)
Időpont: 2011. február 26.
Résztvevők: Erika, Gazsi, Sz. Kis Ági és Laci
Táv: 21,7 km. A túrázó idő tisztán 6:30 volt, plusz három hosszabb megálló, összesen 1:20 terjedelemben. Így összesen 7:50-et töltöttünk túrázással, és eközben összesen 530 méternyi emelkedéssel küzdöttünk meg.

Amit a Kéktúra égi gondnoka bajból ránk mért a cserháti dagonyákkal, azt most mind visszaadta. Különböző szervezési okokból az volt a terv, hogy pénteken későn leérünk Nagyvázsonyba, ott megalszunk, és a hajnali fél 6-kor induló busszal elmegyünk Szentbékkállára. E terv gyönge pontja az volt, hogy a hajnali busz a kb. 25 km-es távolságot 1 óra 40 perc alatt teszi meg.

Azonban Menyhért, a Vázsonyvölgy panzió főnöke (a panzió egyébként rendben van, ajánljuk) felajánlotta, hogy méltányos költségtérítésért elvisz bennünket autóval. Így egy órával többet lehetett aludni, és mégis el tudtunk indulni Szentbékkálláról negyed 8 körül.
Felkapaszkodtunk a Szentbékkállát övező dombokra a szőlők között, és némi szuszogás után elértük az Eötvös kilátót. Az idő kissé párás volt, a tájból csak keveset láttunk. Mindenesetre itt alaposan megreggeliztünk.


Az egyik rövid pihenő közben Gazsi leült, és a népi bölcsességre, miszerint R-betűs hónapban nem ülünk a földre, úgy döntött, hogy inkább lefekszik.









A kilátótol szépen leereszkedtünk Balatonhenyére, és éppen ideje volt egy újabb hosszabb pihenésnek.
Balatonhenye
Pecsételtünk, ittunk boros teát, forró csokit, kicsit melegedtünk, és indultunk tovább.
Innen kezdve pazar időnk volt.

Szikrázott a nap, de az ösvény nem olvadt föl, sárnak nyoma sem volt, és a ligetes-erdős fennsíkon kényelmesen bandukoltunk hosszú kilométereken át. Közben megálltunk ebédelni és pecsételni a Csicsói erdészháznál.


Ez a túra a kolostorok túrája (amint az Király Laci 2009. áprilisi, soha be nem fejezett bejegyzéséből is kiderül), a pálosok és mások sűrűn építettek ide maguknak kolostorokat.

Ami Királyéknak unalmas szekérút volt, most nekünk festői, befagyott patakokkal szegélyezett, hóvirággal ékített, napsütéses, kolostoros, Gazsi-vízbe-szakadásos könnyű erdei séta volt.
Hóvirág
Kolostorrom
Befagyott
Talán nem meglepő módon senki túrázóval nem találkoztunk, kivéve azt a négy vaddisznót, akik előttünk csörtettek át az ösvényen.

Pecsételő
Ez a túra is több helyen áthelyezett nyomvonallal bír. A GPS-szel a kezünkben is elbizonytalanodtunk néha.
Fáradtan, de nem elcsigázottan értünk vissza az autókhoz, a panzió elé. Még elköszöntünk Menyhérttől, és 5 óra után nem sokkal már haza is értünk Pestre.
Tökéletes kirándulás, remek túra volt!









Kinizsi vár, Nagyvázsony

Nincsenek megjegyzések: