Tavaszi túra télen

Szakasz: Becske - Cserhátsurány (19. sz. túra eleje)
Időpont: 2011. február 6.
Résztvevők: Erika, Gazsi, Ági (Áron barátnője), Sz. Kis Ági és Laci, Pálfi Ildi és Józsi, Király Zita, Kata és Laci + 2 kutya (Marcipán, Shellyke)
Táv: 18,9 km. A túrázással (sárdagasztással) töltött idő tisztán 5 óra volt, eközben összesen 570 méternyi emelkedéssel küzdöttünk meg.


A 2010-es alulteljesített év után sokaknak lábában volt a mehetnék. A két ünnep között a szokásos téli túra is elmaradt, de február első hétvégéjére beterveztünk egy igazi havas kirándulást.


Két nappal a túra előtt azonban kitört a tavasz, és igazi márciusi időjárás fogadta a Cserhátba érkező csapatot. A hagyományőrzés okán azért az autókkal kicsit eltévedtünk, utolsó pillanatban átszerveztük az indulás helyét, stb., így csak délelőtt 10:10-re sikerült elkészíteni a túra-leltár képet, ami után már tényleg nem volt akadálya az útrakelésnek.

Az elején még nem dőlt el, hogy saras lesz-e a túra, vagy nagyon saras. A Szanda várhoz felvezető kaptatóról lefolyt a víz, így csak kicsit csúszkáltunk. A várromhoz vezető meredek ösvényen a csurgalékvíz még meg volt fagyva, azon egész jól lehetett haladni.






Nagy szuszogással felértünk a várromhoz, ahol kis pihenőt tartottunk, de nem volt nagyon alaklmas a hely a pihenésre, mert igen csípős szél fújt odafenn.
Leereszkedtünk (a meredeken sorakozó köveken)az erdőbe, és ott ettük meg az első szendvicseket. Hamarosan elértük Szandaváralját, ahol pecsételtünk, és jót beszélgettünk a pecsétőrrel. A falu után egy erdő sarkán komoly válság bontakozott ki. Egyik irányba kopott kék jelzés, és a GPS vitt volna, a másik irányba frissen festett kék jelek mutattak.


Király Laci elméletileg levezette, hogy mint a mezei, GPS nélküli turisták, nekünk is a festett jeleket kell követnünk, ha korrektül akarunk eljárni. Sz. Kis Laci kasszandrai jóslatokkal hozakodott elő az erdőben éjszakázó, árva gyerekeket maga után hagyó felelőtlen tu
ristákról, akik letérnek a GPS mutatta járt (kék) útról.





Végülis a többség a jelek mellett döntött, és így kopár földtáblákon, szántáson csúszkálva elindultunk Terény felé. Mint utólag kiderült, helyesen döntött a csapat, az aktuálisan érvényes kék jelzésen haladtunk végig. Terényen sietősen átvágtunk, és folytattuk a túrát a faluból kivezető aszfalt úton. Nagy sokára elértük a régi kék jelzést, ami itt újra érvényessé vált, és továbbra is a sárral küzdve 5 óra körül befutottunk Cserhátsurányba.

Az otthoni elszámolásnál kiderült, a régi jelzésen haladva 1,5 km-t meg lehetett volna spórolni, de az nem lett volna sportszerű. Csak könnyebb.
Az alábbi ábrán a túra nyomvonala, mellette kékkel a régi jelzés.

Megjegyzés: Nem egyszerűen csak arról van szó, hogy aki a Kék Túrát járja, az a kék jelzés mentén haladjon. hanem arról, hogy valami oka csak lehet annak, hogy a korábbi útvonalat áthelyezték. Lehet, hogy valamilyen oknál fogva járhatatlan a régi út, és akkor fordulhattunk volna vissza 2-3 kilométer után. (királylgy)

Aki még több képet szeretne látni a túráról, az megtalálja az indafotón.