Második nap a Cserehátban

Szakasz: Felsővadász - Fancsal (25. sz túra, OKT 255-256-257)
Időpont: 2015. március 29.

Résztvevők: Király Laci, Zita, Király Kata, Pálfi Ildi, Mariann, Sz. Kis Ágota, Sz. Kis  Laci, Oszi (logisztika) és Pálfi Józsi (logisztika)
Táv: 15,8 km
Szintkülönbség:+240
Átlagsebesség: 3,5 km/h
Tiszta menetidő:  4:00

Túra teljes időtartama: 4:46

Megkegyelmeztünk magunknak, és az óraátállítás miatt nem 8-kor, hanem csak 9-kor indultunk. 15,8 km várt ránk, nem túl nagy szintkülönbséggel, sok kicsi faluval, nagy, egyben művelt mezőgazdasági területekkel, négy pecséttel, és mint kiderült, ragyogó napsütéssel. 

Felsővadászon azzal kezdtünk, hogy nem tudtunk pecsételni, mert a bolt/kocsma zárva volt. Majd legközelebb.

A falu szélén kicsit elbizonytalanodtunk, mert a régi jelek, a GPS és a helyi lakosok iránymutatása vitt az egyik irányba, a jól láthatóan új jelek pedig vittek volna a másik irányba. A helyiek iránymutatását választottuk, és mentünk „csak egyenes irányba”.

Nyésta előtt újra megtaláltuk a jelet. Nyésta után pedig maguk a jelfestők jöttek velünk szembe, négyen. Sablonnal, fehér festékkel, kék festékkel, pemzlivel.

A következő falu Abaújszolnok volt. Beérkezés a cigánysoron keresztül. Úgy tűnt, hogy a pecsételő-dobozt céltáblának használta valaki, de szerencsére a pecsét használható volt.  A faluban rendezett és elhanyagolt házak, lakatlan házak megbontott, félig leszedett tetővel, vegyesen.

Következő pecsételőhely Baktakéken, a kocsmában volt. A kocsma előtt, a féltető alatt ebédeltünk, miközben kihangosítva, rádióként hallgattuk az M1 műsorát.

Fancsalra a szőlőhegyen keresztül, sűrűn épített hétvégi házak között értünk be.