2012. november 4., vasárnap

Kápolnák és aszfalt

Szakasz: Zalaszántó - Hévíz (3. sz. túra része)
Időpont: 2012. november 2.
Résztvevők: Sz. Kis Ági, és Sz. Kis Laci.
Táv: 16,7 km. A menetidő 4:07 volt. A szint 205 m.



Mindenszentek után, november 2-án tettük meg a Zalaszántó-Hévíz szakaszt. Némi bizonytalanság után (milyen menetrend szerint közlekednek a járatok?) 18 perc alatt értünk Hévízről Zalaszántóra.




Buszról ragyogó napsütésben a falu kápolnájánál szálltunk le. A falu honlapja szerint a kápolna Magyarország legkisebb kápolnája.
Pecsételés után Hévíz irányába fordultunk.

A falu központjában a templom külön figyelmet érdemelt. A felújított, egyhajós gótikus templom, (a felújítás során kibontott középkori ablakokkal) egy rendezett tér középen áll. Kicsit nézelődtünk, fényképeztünk. Megtaláltuk a kék jelet, és indultunk.


 A Reziig tartó 7, 6 km-es szakasz háromnegyed része közepes forgalmú aszfaltúton vezetett.
Reziben a boltban pecsételtünk, de a várat nem kerestük meg.

Rezi után, a szőlőhegyek előtt
Málnásban
 A rezi szőlőhegyen átvágva (az út is aszfaltozott), hamarosan elértük a Gyöngyösi csárdát. Addigra már kicsit felhősebb lett az idő, ezért a kabát hol rajtunk, hol a derékra kötve. A csárdát zárva találtuk, az ebédünket a kerítés szélén ülve ettük meg. A Sümegre vezető közút forgalma nagy volt, a szél egyre jobban fújt, így nem időztünk sokat.
Sajnos továbbra is aszfalton folytatódott az út, hogy elérjük a teljesen kiszáradt Gyöngyös patak hídját. A híd után a szántók közepén, minden lakott helytől távol, körbekerített, szépen kitisztított zsidótemetőt találtunk.
Napi jócselekedetként útbaigazítottunk egy németül beszélő párt, akik a Rezi várat keresték, egy a kéktúra füzetből kimásolt térképpel a kezükben.
A túra legkellemesebb része következett, nem aszfalton, hanem jól jelzett erdei úton mentünk tovább.
Hévízre beérve, szinte azonnal megláttuk egy kisebb temetőben azt az Árpádkori kápolnát, amit a túrafüzet is jelez. Bementünk, megnéztük. Nem szabad elmenni mellette! A nap csúcspontja volt.
Innen, természetesen aszfalton tovább a buszállomással szemben lévő parkolóban hagyott kocsihoz. Már a kápolnánál éreztünk pár esőcseppet, az utolsó métereket szinte futva tettük meg, hogy ne ázzunk teljesen bőrig. Jól időzítettünk.

Összefoglalva: 70% aszfalt, minimális szintkülönbség, nem túl érdekes útvonal-vezetés. De a templom és a két kápolna miatt az emlékezetes szakaszok közé kerül ez a 16,5 km.

Nincsenek megjegyzések: