Időpont: 2015.október 23.
Résztvevők:
Király Laci, Zita, Sz. Kis Ágota, Sz. Kis
Laci,
Táv: 18,1 km
Szintkülönbség: fölfelé: 530 m, lefelé: 422 m
Átlagsebesség: 2,9 km/h (4,1)
Tiszta menetidő: 4:22
Túra teljes időtartama: 6:11Táv: 18,1 km
Szintkülönbség: fölfelé: 530 m, lefelé: 422 m
Átlagsebesség: 2,9 km/h (4,1)
Tiszta menetidő: 4:22
Elöljáróban: Az év elején még erre a hétvégére terveztük a nyolc éve (2007. október 23.) megkezdett kéktúránk befejezését. De Király Andris és Zsófi esküvője (sok boldogságot az ifjú párnak!!) kicsit átszervezte az őszi menetrendet. Közben az is kiderült, Király Katának van esélye arra, hogy egy év alatt be tudja pótolni a kimaradt szakaszokat. Ezért 2016. október 23-ra halasztottuk a túra befejezését.
A hétvége tervezett programja 3 nap, 40 km, közepes szintek, kellemes őszi, napsütéses túraidő. Öten lettünk volna, de sajnos Mariann péntek reggelre heveny gyomorpanaszokkal ébredt, ezért nem tudott eljönni.
Készül a vacsora a Kövesudvar Vendégházban |
Csütörtökön este érkeztünk, Zita csirkepaprikása volt a vacsoránk.
Nagyhuta szélén felfelé indultunk |
Az a bizonyos plusz 2 kilométer is szép volt |
Az egykori Huta Kocsma - pecsételőhely |
Vágáshutára beérve találtunk egy faragott táblát, amely szerint Vágáshután mindenkinek szokás köszönni. A tábláról lemaradtak az ékezetek, az n betűk pedig inkább a cirill i betűnek, mint N betűnek látszottak. Ennek ellenére, mi mindeninek köszöntünk. A Huta kocsma feliratú magánháznál pecsételtünk, kicsit távolabb leültünk egy padra megpihenni.
A faluból kiérve felkapaszkodtunk a Nagy-Hallgató-nyereg erdei pihenőhöz, ahol megebédeltünk. Az ebéd után meglepően gyorsan elértük a Vöröskő vendégházat, ahol reggel a kocsit hagytuk. 13:00 óra volt ekkor.
Fegyelmezett kisiskolás a legkeletibb ponton |
Itt kezdődött a túra legnehezebb szakasza. Azt gyorsan eldöntöttük, hogy annak ellenére, hogy a kocsi nem a túra végpontján áll, még ezen a napon megtesszük az új jelölés szerinti többlet kilométert. Azt is kitaláltuk, hogy miután Királylaci a leggyorsabb közülünk, Ő fog visszagyalogolni a kocsiért. (Kb. 500 méter, mondtam, mert valahol ezt olvastam. 1,8 km lett.)
Nekivágtunk. Az elején kicsit emelkedtünk, aztán egy rövidke egyenes szakasz, aztán csak mentünk fölfele, aztán még fölfele, és még fölfele. A 14. és 18. kilométer között ez már nem esett nagyon jól.
Királylaci a negyed távtól már nem látszott, Zita is szépen eltűnt előttünk, Kislaci és én hátul. A térkép szerint elértük a túra legkeletibb pontját, ahol becsatlakozik a Alföldi Kéktúra. 8. évfordulón a legkeletibb ponton.
Néha kinyílt az erdő ... |
Este a szálláson kicsit elgyötört állapotban borozgattunk, játszottunk, beszélgettünk. Felmerült, hogy a következő kettő napra tervezett 12,8 és 9,8 kilométeres szakaszokat ne tegyük-e meg egy nap alatt? Egyelőre elvetettük az ötletet.
Nagyon sok gombát láttunk |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése